Az Axiom–4 küldetés során egy amerikai, indiai, lengyel és magyar űrhajós összesen 20 napot és 3 órát töltött a világűrben, ebből 18 napot a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), ami 4 nappal haladta meg az eredetileg tervezett 14 napos tartózkodást. Az előadás célja, hogy bemutassa az ISS, mint laboratórium különleges körülményeit, az űrben kutatás néhány kihívását és röviden a HUNOR-program tudományos portfólióját, különlegességként kiemelve az élettudományos kísérleteket. Például: END‑SANS: Nanoszál-alapú szemészeti betéteket vizsgál mikrogravitációs környezetben, azok stabilitása és a személyzet általi használhatósága szempontjából; ezek a jövőben hatóanyag‑tartalmú készítmények hordozására is alkalmasak lehetnek. CINCINNATI: A program mikrogravitációs környezetben, terheléses vizsgálatok során validálja a ruházat hőátadását modellező szimulációt, amelynek eredményei űrruhák és földi, szélsőséges környezetre szánt védőruházat tervezését támogatják; RANDAM: Személyi monitorrendszer, amely a sugárzás-, hőmérséklet-, páratartalom-, CO₂‑szint, fényviszonyok és mágneses tér alakulását követi nyomon; M4D: A mikrofluidikai rendszerekben zajló folyadékviselkedést, valamint a paracetamol (Tylenol) stabilitását vizsgálja, „lab‑on‑a‑chip” jellegű, gyógyszerszint‑monitorozásra alkalmas eszközök fejlesztésének céljával; ESEL3D: A 3D‑nyomtatott polimerekre gyakorolt űrrepülési hatásokat (sugárzás, gyorsulások) elemzi fedélzeti gyártás szempontjából, elsősorban olyan anyagokra fókuszálva, amelyek orvosi alkalmazásokhoz is megfelelőek. Valamennyi kísérlet esetében sikeres adatgyűjtés történt, és minden előre definiált alapvető sikerességi kritérium teljesült.